Ügyvédi munkadíj

Ezzel a kalkulátorral kiszámítható a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet szerinti ügyvédi és kamarai jogtanácsosi munkadíj összege.

Tájékoztató - Köszöntjük az ügyvédi munkadíj számítását elvégző honlapon!

A honlap egyelőre TESZT ÜZEMMÓDBAN működik, várjuk az észrevételeiket a Kapcsolatfelvétel menüponton keresztül! Köszönjük!

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a b) pont alapján a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. A Rendelet 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a fél a 2. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően a Rendeletben részletezettek szerint is felszámíthatja a munkadíj összegét.

A honlapon működő kalkulátor segítségével a Rendelet szerint számítható ki a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban a felet, a beavatkozót és az érdekeltet képviselő - ügyvédi tevékenységet gyakorló - egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) és kamarai jogtanácsos munkadíja.

A kalkulátorban lehetőség van arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti illetékmértéket megadjuk, így a végeredményben az ügyvédi munkadíjon kívül az illeték összegét is láthatjuk, és az összes költséget pernyertesség-pervesztesség arányában eloszthatjuk a két fél között.

A Rendelet két fő esetet különböztet meg:

1. Ha meg lehet állapítani a pertárgy értékét (illetve a fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeget), ebben az esetben ez a számítás alapja:

Ha a pertárgy értéket (illetve fellebbezésben, felülvizsgálati kérelemben vitatott összeg) megállapítható, erre az esetre a Rendelet összeghatárokhoz kötött sávos szabályrendszer alkalmazását rendeli. A Rendelet 3. § (2) bekezdése szerint polgári és közigazgatási perben, valamint egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a munkadíj összege

  • a) 10 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft
  • b) 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az a) pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft,
  • c) 100 millió Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a b) pontban meghatározott munkadíj és a 100 millió Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1 millió Ft.

2. Ha a Rendelet fent idézett 3. § (2) bekezdése szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként 5000 Ft, de legalább 10 000 Ft.

A kiszámított összegek változhatnak attól függően, hogy nemperes eljárás, a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás, illetve másodfokú vagy a felülvizsgálati eljárás vonatkozásában számítjuk a munkadíjat. A kiszámított munkadíjat a bíróság is módosíthatja: a Rendelet szerint mérsékelheti és magasabb összegben is megállapíthatja (mely döntését a bíróság köteles indokolni).

A honlap használata ingyenes.

Az ugyvedimunkadij.hu eredményeit mindenki saját felelősségére használhatja fel. A honlap felhasználója tudomásul veszi, hogy a honlap fejlesztőjét, karbantartóját, üzemeltetőjét semmilyen felelősség nem terheli a határidő-számítás során kiszámított adatok vonatkozásában, így különösen azok helyessége, valamint bármilyen természetes vagy jogi személy, továbbá bármely hatóság, közigazgatási szerv vagy bíróság általi el nem fogadása vagy felülbírálata vonatkozásban.

A ugyvedimunkadij.hu sütiket használ az oldal helyes működésének biztosítása érdekében.

Szíves figyelmükbe ajánljuk további kalkulátorainkat, részletek az alábbiakban:

Határidő-számítás - PARTNERÜNK: www.hatarido-szamitas.hu

Az eljárásjogi jogszabályok közül a következő nagy eljárási kódexeket vettük alapul: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (a továbbiakban: régi Pp.), a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (a továbbiakban: új Pp.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (a továbbiakban: régi Be.), a büntetőeljárásról szóló 2017. XC. törvényt (a továbbiakban: új Be.), a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.). E jogszabályok a határidő-számításra vonatkozóan egyrészt nagyon hasonló rendelkezéseket írnak elő, másrészt a bennük megfogalmazott határidő-számítási rendelkezéseket kell alkalmazni számos egyéb jogszabályban meghatározott eljárásban. A felsorolt törvények közül a régi és az új Pp. tartalmaz speciális rendelkezéseket az ún. törvénykezési (régi Pp.) és az ítélkezési (új Pp.) szünetre vonatkozóan, a régi és az új Be., valamint a Ket. és az Ákr. nem tartalmazza ezt a jogintézményt. A határidő-számítási.hu segítségével a törvénykezési és az ítélkezési szünetet érintő határidők, valamint az Ákr. szerinti ügyintézési határidő is kiszámíthatók.

A határidő-számítás logikája a kódexeknél azonos:

  • A napokban számított határidő esetén a határidő kezdetére okot adó cselekmény (pl. a kézbesítés) nem számít bele a határidőbe, így annak kezdő napja a következő nap.

  • A munkanapokban számított határidő - konkurálva a napokban számított határidőkkel - majd' minden kódexben előfordul, ezért ügyelni kell arra, hogy adott eljárási cselekmény vonatkozásában napokban vagy munkanapokban számolunk.

  • A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

  • Közös szabály, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. Ez alól kivétel az Ákr. szerinti ún. ügyintézési határidő, amelynek a lejárata nem a következő, hanem az előző munkanap (Ákr. 52. § (4) bekezdés), de ilyen "kivételes" szabályt más jogszabály vagy szerződés is előírhat.

A régi és az új Pp.-ben meghatározott törvénykezési/ítélkezési szünetre vonatkozó szabály szerint a napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Az új Pp. pedig minden évnek a december 24-től január 1-ig tartó időszakát is idesorolja, ráadásul az új Pp. már munkanapokat említ mindkét időintervallum vonatkozásában, míg a régi Pp. csak a napokban számított határidőkről rendelkezett jóllehet a tárgyalási jegyzőkönyv írásbafoglalása kapcsán a régi Pp. is munkanapban határozta meg a határidőt. A részletes szabályokat lásd a régi Pp. 104/A. §-ában és az új Pp. 148. §-ában. A határidők számítása kapcsán ügyelni kell arra, hogy az adott eljárásban, amely vonatkozásában a határidőt számítjuk, a régi vagy az új Pp. alkalmazandó.

A határidő-számítás során figyelembe kell venni a munkaszüneti napokkal kapcsolatos rendeleteket is. Az arra hatáskörrel rendelkező minisztérium minden évben kiadja azt a rendeletet, amely meghatározza a munkaszüneti napok körüli munkarendet kivéve, ha valamelyik évben nincs munkanap - munkaszüneti nap csere. Ez azt jelenti, hogy az esetek nagy részében, ha adott ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, akkor a hétfőt vagy a pénteket a rendeletben munkaszüneti nappá nyilvánítják, "cserébe" egy közeli szombat munkanap lesz.

Jelen tájékoztatóban mellőzzük az anyagi jogi és az eljárásjogi határidő összehasonlítását, illetve az ezzel kapcsolatos részletes fejtegetést, hiszen ennek részletes irodalma és sokéves bírósági gyakorlata van. Csupán felhívjuk a figyelmet a két határidő közötti különbségre, így különösen arra, hogy a két határidő elmulasztásának eltérő jogkövetkezményei lehetnek. Így figyelni kell arra is, hogyha jogszabály vagy szerződés úgy rendelkezik, akkor hétvégén/munkaszüneti napon lejáró határidő esetén előfordulhat, hogy a 'következő munkanapon jár le' szabálya helyett úgy kell eljárni, hogy a teljesítés korábban (pl. az előző munkanapon) megtörténjen. Például ha a határidő utolsó napja szombatra esik, de szombati napon bármi miatt nem lehetséges a teljesítés, akkor már pénteken kell teljesíteni az adott cselekményt. Erre példa az Ákr. szerinti ügyintézési határidő is.

Időtartam-számítás - PARTNERÜNK: www.hatarido-szamitas.hu

Az időtartam-számításhoz két dátumot kell megadni, ezt követően a kalkulátor kiszámítja az e két nap között eltelt időt másodpercekben, napokban, továbbá év, hónap, nap lebontásban is megjeleníti az eredményt. Ezzel az általános naptárkalkulátorral akár olyan érdekességek is kiszámíthatók, hogy pl. hány nap telt el születésünk óta, de értelemszerűen bármilyen más két időpont közötti időtartam kiszámítható.

Útiköltség-számítás - PARTNERÜNK: www.hatarido-szamitas.hu

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti alapnorma-átalány, valamint az adóhatóság által közzétett üzemanyagárak figyelembevételével - vagy saját, tetszőlegesen megadott adatok alapján - számítható útiköltség.

A fogamzási idő kiszámítása - PARTNERÜNK: www.hatarido-szamitas.hu

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) családjogi könyve szerinti vélelmezett fogamzási idő számítható ki. Az új Ptk. 4:99 § (2) bekezdése kimondja, hogy a vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő mind a két határnap hozzászámításával. A számítás során a kezdő napként megadott dátumot nem veszi figyelembe a kalkulátor, az azt megelőző nap lesz a -1. nap és így tovább, amíg el nem ér a -182. és -300. naphoz. Ennél a számításnál nincs jelentősége a munkanapoknak, illetve a munkanapok és a munkaszüneti napok cseréjének.

Jogszabályi háttér:
Ptk. 4:99. § [Házassági köteléken alapuló vélelem]
(1) A gyermek apjának - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határidők és időpontok kiszámítása
PARTNERÜNK: www.hatarido-szamitas.hu

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez készült a határozott idejű szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás időpontját kiszámító kalkulátor.

Jogszabályi háttér:
Btk. 38. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy - a (4) bekezdésben meghatározott esetekben - azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
(2) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja
a) a büntetés kétharmad,
b) visszaeső esetén háromnegyed
részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.
(3) Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.
(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani,
b) az erőszakos többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
39. § (1) Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. § (3) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a feltételes szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.
(2) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést - a feltételes szabadság letelte után - a hátralevő rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
[...]

Áfakalkulátor - PARTNERÜNK: www.hatarido-szamitas.hu

Az ÁFA-kalkulátorban elsőként az ÁFA mértékét célszerű megadni (a kalkulátor alapbeállítása a 27%), ezt követően bármelyik mezőbe is írunk, ahhoz képest kiszámítja a többi összeget a kalkulátor. Ha tehát nettó összeget adunk meg, a program kiszámítja annak az ÁFÁ-ját és a bruttó összeget, bruttó összeg megadása esetén pedig a nettó összeget és az ÁFÁ-t számítja ki a kalkulátor. Akár magának az ÁFÁ-nak az összegét is megadhatjuk, így azt alapul véve számítja ki a program a nettó és a bruttó összeget. A program az általános kerekítési szabályokat alkalmazza, a fillért nem jeleníti meg.

Ha számlát készítünk elő, több sorban felvihetők a tételek, amelyek a végén összegezhetők.

Kamatkalkulátor - PARTNERÜNK: www.kamatkalkulator.hu

A Kamatkalkulátor szolgáltatását partner oldalunk, a www.kamatkalkulator.hu biztosítja. További információk és a kalkulátorok részletes leírásai a Kamatkalkulátor honlapján olvashatók.

Törvényfigyelő - PARTNERÜNK: www.torvenyfigyelo.hu

A Törvényfigyelő szolgáltatást partner oldalunk, a www.torvenyfigyelo.hu biztosítja. További információk és az automatikus figyelés leírása, beállításai a Törvényfigyelő honlapján olvashatók.